Beléptető rendszerek

A beléptető rendszer „Komplex elektromechanikai-informatikai rendszer, amely telepített ellenőrző pontok segítségével lehetővé teszi objektumokban történő személy- és járműmozgások hely-, idő- és irány szerinti engedélyezését vagy tiltását, az események nyilvántartását, visszakeresését.” A szerkezeti elemeken túl tartalmazza azokat az intézkedéseket és apparátusokat melyek az üzemeltetéshez és a beléptetés felügyeletéhez szükségesek!
A beléptető rendszer elsődleges feladata a biztonság növelése. Az épületekbe, valamint az épületen belüli nagy értékű berendezéseket, adatokat tartalmazó helyiségekbe vagy illetéktelenek elől lezárt területre történő ellenőrzött és szabályozott belépés megvalósítása, a be- és kijáratokon keresztüli mozgások dokumentálása, a mozgások követése. A beléptető rendszerek – az előbbieken túl – alkalmazhatók: jelenlét-figyelésre (ki, melyik helyiségben tartózkodik), munkaidő-nyilvántartásra, dolgozók adatainak nyilvántartására, programozott kimenetek vezérlésére, illetve integrált rendszer esetén minden gépészeti, tűz-és vagyonvédelmi feladat ellátására.

A beléptető rendszer fő részei
• Olvasó(k) feladata, hogy az azonosításra alkalmas adatokat szolgáltassa a rendszer felé.
• Vezérlő(k) feladata, hogy az olvasóról beérkező adatok alapján eldöntse, hogy az adott személy az adott időpontban adott irányban jogosult-e az áthaladásra, működtesse, felügyelje az APAS-t (ld. később), naplózás.
• Felügyeleti rendszer (pl.: PC-n futó felügyeleti szoftver): feladata a rendszer ellenőrzése, a vezérlő egységek elprogramozása és a jogosultságok eldöntése, események rögzítése, visszakeresése, listázása.
• Áthaladást szabályzó eszközök és érzékelőik (a szakirodalomban az APAS rövidítés használatos az angol Access Point Actuators and Sensors meghatározásból) feladata, hogy kizárólag az arra jogosultak belépését tegye lehetővé (jogosulatlan személy be/ki lépésének akadályozása mechanikus vagy elektromechanikus eszközökkel), szingularizáció (egy azonosítás, egy áthaladás) és a gátló-szerkezet állapotának (nyitott, zárt, stb.) megállapítása. Pl.: forgókereszt, forgóvilla, gyorskapu, mágneszár, stb.

A beléptetés folyamata: azonosítás (személy, gépjármű, stb.), belépési jogosultság eldöntése, APAS működtetése, áthaladás, visszazárás. A beléptető további funkciói az események naplózása, rendszerfelügyelet, stb.

A beléptető rendszer helye és szerepe a vagyonvédelemben
A beléptető rendszerek vagyonvédelemben betöltött szerepének vizsgálatához vizsgálnunk kell a komplex vagyonvédelem megvalósításának elvi modelljét, vagyis a védelem megtervezésének lépcsőit és azok célszerűen alkalmazott arányait.

• Megelező védelmi intézkedések célja olyan szabályok, szabályrendszerek bevezetése, betartása, betartatása, amelyek csökkentik a biztonsági kockázatot.
• Mechanikai védelem célja, hogy a védeni kívánt személytől, tárgytól, helyiségtől, információtól (információhordozótól) fizikailag távol tartsa a hozzáférési jogosultsággal nem rendelkező személyeket. Áthatolhatatlannak kell lennie a beavatkozó élőerő megérkezéséig.
• Elektronikai jelzőrendszer célja adott állapottól való eltérés (esemény) figyelése, rögzítése, továbbítása. Önmagában nem véd, csak jelez. Mind a mechanikai, mind az élőerős védelem támogatója lehet.
• Élőerős védelem célja, hogy nem kívánt folyamatokat megakadályozza. Az elsődleges beavatkozó megfelelő közelségben kell legyen, hogy időben történjen a beavatkozás.
• Biztosítás célja az eddigiekben tárgyalt eszközökkel gazdaságosan le nem fedhető kockázatok csökkentése.
• Kockázat azt jelenti, hogy mivel 100%-os biztonság nem létezik mindig számolni kell fennmaradó kockázattal.

A mai beléptető rendszerek a vagyonvédelem részét képzik, ellenőrzik, hogy a személy jogosult-e adott időpontban, adott irányban, adott átjárón való áthaladásra, vagyis a védett tértől távol tartható a belépésre jogosulatlan személy.
A beléptető rendszerek szűkebb értelemben az elektronikai jelzőrendszer részei. Tágabb értelemben azonban magukba foglalják (illetve szükséges kiegészítői): a rezsim intézkedéseket (pl.: kényszerített személyazonosítás), a mechanikai védelmet (pl.: forgóvilla) és az élőerős védelmet (pl.: vagyonőr, aki riasztás esetén beavatkozik) is. A fentiekből adódóan a beléptető rendszer egyéb rendszerekkel kiegészítve megvalósítja a komplex vagyonvédelmet. Támogató rendszerekre az eltérő funkciókból adódóan van szükség. Hiszen a beléptető rendszer nem helyettesíti pl.: a kamerarendszert vagy a behatolásjelző rendszert.

Hol van szükség beléptető rendszerre? Hol, milyen rendszer javasolt?
Beléptető rendszerre szükség van minden olyan helyen, ahol a belépést felügyelni kell.
Indokolt elektronikus beléptető rendszer létesítése, ha az alább felsorolt feltételekből bármelyik fennáll:
• A védett terület biztonsága megköveteli
• Biztonságos (hamisíthatatlan) belépési kulcsra van szükség
• A belépőt azonosítani kell
• Tudni kell a védett területen tartózkodók számát
• Limitálni kell a védett területen tartózkodók számát
• Azonosítani kell a védett területen tartózkodókat
• Ki kell zárni a belépési jogosultság átruházásának lehetőségét
• Ki kell zárni, hogy jogosult beengedjen jogosulatlant
• Ki kell zárni a belépési kulcsok illetéktelenek általi felhasználását
• A belépést időben korlátozni kell
• Tudni kell, hogy az azonosított hol tartózkodik
• Tudni kell, hogy valaki mikor ment be, és mikor távozott
• Tudni kell, hogy egy adott területen ki, mennyi ideig tartózkodott
• Folyamatosan változik a belépésre jogosultak köre
• Egy átjáróhoz háromnál több kulcs kell
• Egy személynek háromnál több kulcsra van szüksége
• A belépésért díjat kell fizetni
• A védett területen való tartózkodásért (időarányos) díjat kell fizetni
• A védett területre való belépés különleges technológiai eljárást igényel

Jellemzően ilyen helyek az irodaházak, közép-és nagyvállalatok telephelyei, gyárak, uszodák, fürdők, szállodák, erőművek, katonai objektumok, stb.
A fentiekből következően valamely objektum beléptető rendszerének tervezésekor számos körülményt kell számításba venni, különösen a rendszerrel szemben támasztott követelményeinket illetően. Meg kell vizsgálni egyebek mellett az épület tereinek (zónáinak) sajátosságait, azokba a belépésre jogosultak körét, a bármely szempontból ellenőrzött terek veszélyforrásait. Bár a beléptető-rendszereknek a be-, és kiléptetés a primer funkciója, valamint az objektumon belüli mozgások különböző jogosultsági szintek szerinti szabályozása, napjainkban a jogosultság megállapíthatóságán kívül elvárható igény egyebek mellett a jogosultság időben és térben történő lehatárolhatósága és változtathatósága, így előre meg kell határozni a beléptető rendszertől megkívánt funkciókat.